Elszámolás

Az elszámolás áttekintéséhez és a számlák értelmezéséhez szükséges legfontosabb információk:

1. A távhőszolgáltatás díjrendszere

A mérés szerinti távhőszolgáltatásért éves alapdíjat, továbbá az elfogyasztott hőmennyiség után hődíjat kell fizetni. Havonta számlázásra kerül az éves alapdíj 1/12-ed része, amely tárgyhavi és a számlakibocsátást megelőző hónapban mért hőfogyasztás hődíja.

A 2005. évi távhőszolgáltatásról szóló XVIII. törvény 43 § (1) bekezdésének rendelkezése szerint az elszámolás alapja a hitelesen mért összes (fűtési célú és használati melegvíz készítési célú) hőmennyiség (mértékegysége a giga joule, rövidítve GJ).

2. Az épület által felhasznált hőmennyiség megállapítása

A távfűtött épületek által fűtési és/vagy melegvíz készítési célra felhasznált összes hőmennyiséget az épületek távhőellátását biztosító hőközpontokban felszerelt, OMH által hitelesített hőmennyiségmérő műszerek mérik.

A felhasználói (önálló) hőközponttal rendelkező épületnél az épület hőfogyasztása a hőközponti hőmennyiségmérő mérőállásának leolvasásával kerül megállapításra.

A szolgáltatói (több épületet kiszolgáló) hőközpontokból ellátott épületek hőfogyasztásáról az Épületek közötti költségmegosztás részben olvashat.

3. Számlázás, díjfizetés

A hőközponti hőmennyiségmérőt a távhőszolgáltató havonta, a hónap utolsó napján olvassa le, a leolvasott hőfogyasztás hődíja a leolvasást követő hónap utolsó dekádjában kézbesített számlán szerepel. (Például az augusztus végén kibocsátásra kerülő számlán a júliusi időszak hőfogyasztása és annak hődíja szerepel.)

A díjelszámolás és a számlázás legegyszerűbb módja, ha az épület fogyasztását a felhasználói közösség egyben fizeti. Ekkor a szolgáltató az épület fogyasztásáról a felhasználói közösség címére egy darab számlát állít ki, és azt a közösség egy összegben egyenlíti ki a távhőszolgáltató felé. Ebben az esetben alapdíj kedvezményt nyújtunk.

4. Épületrészek (lakások, nem lakás céljára szolgáló helyiségek) közötti költségfelosztás

Amennyiben a felhasználói közösség a hőközpontban hitelesen mért hőmennyiség épületrészenkénti (lakásonkénti) szétosztását kéri a szolgáltatótól, a hődíj szétosztási arányainak meghatározása és a szolgáltató részére történő megadása a felhasználói közösség képviselőjének feladata.

A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi törvény 43. § (3) bekezdése továbbá a 66/2012. (IX.28.) Főv. Kgy. rendelet (továbbiakban Díjrendelet) előírja, hogy a távhőszolgáltató köteles a fűtési célú és a melegvíz-készítés céljából felhasznált hőmennyiséget külön meghatározni és számlázni. A fűtési és melegvíz készítési célú hőmennyiség díjfizetők közötti szétosztásának módját a 2005. évi XVIII. távhőtörvény végrehajtására irányuló 157/2005. Korm. rendelet a „költségmegosztók alkalmazásának és a költségek megosztásának általános szabályai" megnevezés alatt szabályozza.

A kormányrendelet itt olvasható.

A FŐTÁV Zrt. nem vizsgálja, hogy a díjszétosztási arányokat a felhasználói közösség képviselője milyen szempontok alapján határozza meg, illetve a díjszétosztási arányok módja megfelel-e a fenti kormányrendeletben előírtaknak vagy sem. A FŐTÁV-nak nincs sem ellenőrzési, sem pedig felügyeleti joga a közös képviselők, képviseletek felett.

A FŐTÁV költségosztókkal (fűtési költségosztó, mellékvízmérő) kapcsolatos tevékenységet (nyilvántartás, leolvasás) nem végez. A hőmennyiségmérés szerinti elszámolás során a költségmegosztók adatait a felhasználói közösségen belül a közös képviseleteknek van módjuk figyelembe venni a díjszétosztási arányok meghatározásakor.

Külön-külön történő díjfizetés esetén az alapdíjat az egyes díjfizetők az épületrész (lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiség) légtérfogata alapján fizetik.