• A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról szóló 225/2007. (VIII. 31.) Korm. rendelet 6.§ (2) - (4) bek.

6. § (2) Az NFH

a) szakmai segítséget nyújt a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek tevékenységéhez és a fogyasztói ismeretek bővítéséhez, a fogyasztói tudatosság erősítéséhez;

b) fogyasztói jogokat ismertető kiadványokat jelentet meg;

c) termék-összehasonlító vizsgálatokat végez, illetve végeztet, és közzéteszi azok eredményét;

d) módszertani segédanyagokat készít a helyi önkormányzatok fogyasztóvédelmi tevékenységének elősegítése és egységessége érdekében, továbbá

e) támogatja az önkormányzati tanácsadó irodák működését.

(3) Az NFH fogyasztóvédelmi hatóságként

a) a jogszabályban más szervek számára megállapított fogyasztóvédelmi feladat- és hatáskörök kivételével ellenőrzi mindazon tevékenységekre vonatkozó jogszabályi és hatósági előírások megtartását, amelyek a fogyasztókat érintik vagy érinthetik, így különösen

aa) az áru forgalmazására és szolgáltatások nyújtására,

ab) az áru és szolgáltatás minőségére, az áru biztonságossági követelményeknek való megfelelésének tanúsítására,

ac) az áru mérésére - ideértve a mérőeszköz hitelességét is -, elszámolására, valamint a kiállított számla, illetve nyugta helyességére,

ad) a megállapított hatósági ár alkalmazására,

ae) a fogyasztók tájékoztatására,

af) a közterületi árusításra, szolgáltatás nyújtására vonatkozó jogszabályi és hatósági előírások megtartását;

b) külön jogszabály szerint ellenőrzi az áruk és szolgáltatások biztonságosságát és megfelelőségét;

c) figyelemmel kíséri a fogyasztói szerződés megkötésénél alkalmazott vagy e célból nyilvánosan megismerhetővé tett általános szerződési feltételeket, és szükség esetén a főigazgató útján külön jogszabály szerint eljárást indít ezek érvénytelenségének, illetve tisztességtelenségének megállapítása, valamint a tisztességtelen általános szerződési feltétel alkalmazásától és alkalmazására ajánlásától való eltiltás iránt;

d) ellátja mindazokat a közigazgatási hatósági feladatokat, amelyeket jogszabály feladat- és hatáskörébe utal.

(4) A felügyelőségek a külön jogszabályban meghatározott esetekben, az ellenőrzésük során észlelt szabálysértések miatt a szabálysértési hatóság jogkörét gyakorolják.

• A távhőszolgáltatásról szóló 2005.évi XVIII. törvény 8.§ (1)

8. § (1) Az Fgytv.-ben foglaltak figyelembevételével a fogyasztóvédelmi hatóság:

a) megvizsgálja a hatósági árakra vonatkozó rendelkezések megtartását, és az ezzel kapcsolatos díjfizetői számlapanaszokat;

b) együttműködik a felhasználók társadalmi érdek-képviseleti szervezeteivel;

c) ellenőrzi, hogy a távhőszolgáltató az Fgytv.-ben és az e törvény 11. §-ában előírt módon eleget tesz-e az ügyfélszolgálat működtetésére vonatkozó kötelezettségének;

d) az önkormányzat jegyzőjének megkeresése alapján véleményezi a távhőszolgáltató üzletszabályzatát;

e) a 43. § (1) bekezdésében előírtak betartatása érdekében a hőközpontban és a hőfogadó állomáson ellenőrzi a szolgáltató által alkalmazott mérőeszközök (hőmennyiségmérők, vízmérők, hőmérők) hitelesítésének érvényességét;

f) megvizsgálja az a), c) és e) pontokkal kapcsolatos díjfizetői panaszokat.

• A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 18-19.§

18. § (1) A békéltető testület eljárásának célja a fogyasztó és a gazdálkodó szervezet közötti vitás ügy (fogyasztói jogvita) egyezségen alapuló rendezésének megkísérlése, ennek eredménytelensége esetén pedig az ügy eldöntése a fogyasztói jogok gyors, hatékony és egyszerű érvényesítésének biztosítása érdekében.

(2) A békéltető testület a területi gazdasági kamarák (a továbbiakban: kamara) mellett működő független testület.

(3) A békéltető testületet az azonos területen működő kereskedelmi és iparkamara és agrárkamara közösen működteti.

19. § (1) A békéltető testület hatáskörébe az áruk és szolgáltatások minőségével, biztonságosságával és a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, valamint a szerződések megkötésével és teljesítésével kapcsolatos fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése tartozik.

• A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 33.§, 45.§

33. § (2) Az e törvényben, valamint az árak megállapításáról szóló törvényben meghatározott versenyfelügyeleti feladatokat a Gazdasági Versenyhivatal látja el, kivéve, ha e törvény eltérően rendelkezik. A Gazdasági Versenyhivatal számára feladatot csak törvény írhat elő.

(3) A Gazdasági Versenyhivatal ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket az európai közösségi versenyszabályok a tagállami versenyhatóság hatáskörébe utalnak.

45. § A Gazdasági Versenyhivatal jár el minden olyan versenyfelügyeleti ügyben, amely nem tartozik a bíróság (86. §) hatáskörébe.

• A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 10.§ (1) bek. c), f), i) pont

10. § (1) A gazdasági kamarák az üzleti forgalom biztonságának és a piaci magatartás tisztességének megteremtése, megőrzése, illetve fokozása érdekében

c) a gazdasági érdek-képviseleti szervezetek bevonásával kidolgozzák a valamennyi gazdálkodó szervezetre általánosan érvényes, a tisztességes piaci magatartásra vonatkozó etikai szabályokat, figyelemmel kísérik e szabályok, valamint a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben meghatározott, a tisztességtelen verseny tilalmára vonatkozó rendelkezések érvényesülését, a kamarai etikai szabályok megsértése esetén a kamarai tag gazdálkodó szervezeteket határozatban figyelmeztetik és - az etikai szabályzatban meghatározott esetekben és módon - a figyelmeztetést nyilvánosságra hozzák, a tisztességtelen verseny tilalmára vonatkozó jogszabályokba ütköző magatartás esetén pedig kezdeményezhetik a versenyfelügyeletet ellátó szervnél a szükséges intézkedés megtételét. Etikai vétség esetén a gazdasági kamarák a nem kamarai tagok felé jelzéssel és figyelemfelhívással élhetnek;

f) együttműködnek a fogyasztóvédelmi hatóságokkal és a Gazdasági Versenyhivatallal, amelyek az általuk hozott jogerős határozataikról az illetékes gazdasági kamarákat értesítik;

i) működtetik a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény alapján működő békéltető testületeket; 

• A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 10.§ (1) bek. c), f), i) pont

Lsd. 4. pont

• Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 1.§

1. § Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának (a továbbiakban: országgyűlési biztos) feladata, hogy az alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen [Alkotmány 32/B. § (1) bek.].

• A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 45.§ (1) és (2) bek.

45. § (1) Az állam és a helyi önkormányzatok előmozdítják és támogatják a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek arra irányuló tevékenységét, hogy

a) érdekfeltáró munkájukkal segítsék a fogyasztók gazdasági érdekeinek és fogyasztói jogainak érvényesítését, ennek keretében feltárják a fogyasztói problémákat, értékeljék a fogyasztói jogok érvényesülését,

b) figyelemmel kísérjék a fogyasztókkal szemben alkalmazott általános szerződési feltételeket,

c) képviseljék a fogyasztókat az érdekegyeztető fórumokon és testületekben,

d) eljárást, vizsgálatot, intézkedést, jogszabály-módosítást kezdeményezzenek a fogyasztói jogok vagy fogyasztói érdekek védelme érdekében,

e) véleményezzék a fogyasztókat érintő jogszabálytervezeteket, jogszabály-módosítást kezdeményezzenek a fogyasztói jogok vagy fogyasztói érdekek érvényesítése vagy védelme érdekében,

f) közreműködjenek a fogyasztóvédelmi politika kidolgozásában és figyelemmel kísérjék annak érvényesülését,

g) a fogyasztók tájékoztatását szolgáló és jogérvényesítésüket elősegítő tanácsadó irodákat és a fogyasztók tájékoztatását szolgáló információs rendszert működtessenek,

h) fogyasztóvédelmi oktatást szervezzenek,

i) a tevékenységük során tapasztaltak nyilvánosságra hozatalával tájékoztassák a közvéleményt,

j) a fogyasztói érdekek védelme céljából részt vegyenek a nemzetközi szervezetek tevékenységében,

k) közreműködjenek a nemzeti szabványosításban a Magyar Szabványügyi Testület szervein keresztül.

(2) Az árhatóság köteles a hatósági ár megállapítását, a hatósági ár mértékének kialakítását megelőzően a társadalmi szervezetek véleményét kikérni.