Pályázatok

HEFOP pályázat célkitűzése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programon belül a HEFOP-3.4.1 pályázat célja, hogy a munkavállalók által a képzések keretében megszerzett ismeretek által hosszabb távon a vállalkozások versenyképessége, piaci helyzete javuljon, s emellett a megszerzett képzettség révén a munkavállalók munkaerő-piaci helyzete erősödjön. A pályázat - a célok elérése érdekében - munkahelyi képzésre, a technológiaváltáshoz való alkalmazkodásra irányuló képzésekre, a vállalkozói és a vállalatirányítással összefüggő készség- és tudásfejlesztésére irányul. (További információ: http://www.euprojektek.hu/fotav)

KIOP

A 2004-2006. közötti időszakban - Magyarország Európai Unióhoz (EU) való csatlakozásából adódóan - lehetőség nyílt olyan környezetvédelmi és energetikai pályázatok kiírására, amelyekhez az EU Strukturális Alapjai közé tartozó Európai Regionális Fejlesztési Alap jelentős anyagi támogatást nyújt.

A támogatásokat lehetővé tevő stratégiai keret a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT), amelynek Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Programja (KIOP) a környezetvédelem és közlekedés prioritások keretében támogat fejlesztéseket.

A KIOP környezetvédelmi prioritása hét intézkedésből áll. Ezek egyike az "Energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése" című intézkedés, amelynek két komponense - a megújuló energiaforrások felhasználásának növelése és az energiahatékonyság növelése - megvalósítására KIOP-2005-1.7.0.F megjelöléssel pályázat került kiírásra.

A pályázat célja
a hazai megújuló energiaforrások felhasználásának növelése, széndioxid kibocsátás csökkentés, ezáltal a vidéki régiók gazdasági fejlődésének előmozdítása különös tekintettel a villamos energia megújuló energiaforrásokból való előállításának növelésére, illetve
a tudatos és észszerű energiafelhasználás elősegítése az energiahatékonyság növelése és a légszennyező kibocsátások csökkentése.

Távvezeték rekonstrukcióval pályáztunk

A projekt indokoltsága, a Társaság törekvése

A távhőellátás presztizsének megőrzése, a távhő piaci pozíciójának erősítése megköveteli a szolgáltatóktól az ellátási színvonal emelését és a gazdaságosság javítását biztosító folyamatos műszaki fejlesztést, így a meglévő berendezéseknek és eszközöknek a kor követelményeit kielégítő felújítását, rekonstrukcióját.

A FŐTÁV Zrt. esetében a távhőellátás összes költségéből a vásárolt tüzelőanyag és hőenergia költsége mintegy 60 %-os részarányt képvisel, ezért igen nagy jelentősége van a fogyasztói igények kielégítésére felhasznált energiamennyiség észszerű csökkentésének. Másrészt a távhő - főként a torz földgázárrendszer miatt - éles piaci versenyhelyzetben van a földgázbázisú központi fűtéssel, amely kétségkívül biztosítja a fogyasztóknak az önálló energiagazdálkodás és a hiteles mérés lehetőségét is.

Jelenleg a FŐTÁV Zrt. által távhővel ellátott épületek között az elmúlt évek jelentős és szisztematikus fejlesztései ellenére még mindig igen nagy számban találhatók olyanok, amelyek a távhőt közös (ún. szolgáltatói) hőközpontról, négyvezetékes szekunder vezetékrendszeren keresztül kapják, azaz ezen - ún. kapcsolt épületek - nem rendelkeznek saját önálló (ún. felhasználói) hőközponttal.

A felhasználói hőközpontról ellátott épületekben a primeroldali hiteles hőmennyiségmérés megvalósításának optimális feltételei biztosítottak, a kapcsolt épületekben azonban ez csak akkor lehetséges, ha az épületek teljeskörű szétválasztásával valamennyi épületbe - a szükséges primer bekötővezetékek kiépítésével, esetleg a jó állapotú szekunder vezetékek primer rendszerre való átkötésével együtt - önálló felhasználói hőközpontok létesülnek.

Ez nemcsak a korrekt primer hőmennyiségmérés és az épületenkénti autonóm szabályozás feltételeit teremti meg, de lehetőséget ad az épületenkénti önálló hőenergia-gazdálkodás megvalósítására, illetve az épületek közötti kényszerkapcsolatból eredő indokolatlan és esetenként akár jelentős túlfogyasztások felszámolására is.

Távvezeték rekonstrukcióval pályáztunk

Fentiek szellemében a FŐTÁV Zrt. 2005. májusában pályázatot nyújtott be az Energia Központ Kht.-hez a pestszentlőrincet ellátó, Lakatos úti gerincvezeték hőveszteségének szignifikáns csökkentését előirányzó rekonstrukciós beruházás megvalósításának támogatására.

A hagyományos technológiával készült, vasbeton védőcsatornába fektetett Lakatos úti gerincvezeték DN300-DN250 méretű mintegy 730 nyvm hosszúságú középső szakasza a kedvezőtlen talajviszonyok miatt igen rossz állapotban volt. A vezetékszakasz az átnedvesedett, hiányos hőszigetelés miatt nagy hőveszteséggel üzemelt, az erősen korrodált állapot miatt pedig gyakori üzemzavarokat okozott.

A rekonstrukció során a meglévő vezeték korszerű, gyárilag előreszigetelt, közvetlenül földbe fektethető technológiával megvalósítható csővel került kiváltásra, az új vezeték- DN200-DN150 méretű - átmérője  a jelenlegi hőigényhez és a jövőben várható fogyasztói növekményekhez a rendszer számítógépes hidraulikai vizsgálata szerint optimálisan igazodik.

A fejlesztésnek köszönhetően az érintett vezetékszakasz hővesztesége számottevően csökken, ami a hőforrásként szolgáló erőműben évente 140 em³ földgáz-megtakarítást és 275 t CO₂ emisszió-csökkenést eredményez.

A benyújtott pályázatunkat az Energia Központ Kht. 2005. júniusában befogadta, az elvégzett szakmai értékelés alapján pedig a GKM, mint a KIOP Irányító Hatósága támogatásra érdemesnek minősítette.

A fejlesztésre - amely 2005. VI. 15. és 2005. október 26. között 127 MFt invesztícióval valósult meg - a Főtáv Zrt. a projekt zárójelentésének Energia Központ általi elfogadását követően 50,9 MFt vissza nem térítendő támogatásban részesült. (A vezetékrekonstrukció munkálatai)

Hőközpontszétválasztással pályáztunk

A projekt indokoltsága, a Társaság törekvése

A távhőellátás presztizsének megőrzése, a távhő piaci pozíciójának erősítése megköveteli a szolgáltatóktól az ellátási színvonal emelését és a gazdaságosság javítását biztosító folyamatos műszaki fejlesztést, így a meglévő berendezéseknek és eszközöknek a kor követelményeit kielégítő felújítását, rekonstrukcióját.

A FŐTÁV Zrt. esetében a távhőellátás összes költségéből a vásárolt tüzelőanyag és hőenergia költsége mintegy 60 %-os részarányt képvisel, ezért igen nagy jelentősége van a fogyasztói igények kielégítésére felhasznált energiamennyiség észszerű csökkentésének. Másrészt a távhő - főként a torz földgázárrendszer miatt - éles piaci versenyhelyzetben van a földgázbázisú központi fűtéssel, amely kétségkívül biztosítja a fogyasztóknak az önálló energiagazdálkodás és a hiteles mérés lehetőségét is.

Jelenleg a FŐTÁV Zrt. által távhővel ellátott épületek között az elmúlt évek jelentős és szisztematikus fejlesztései ellenére még mindig igen nagy számban találhatók olyanok, amelyek a távhőt közös (ún. szolgáltatói) hőközpontról, négyvezetékes szekunder vezetékrendszeren keresztül kapják, azaz ezen - ún. kapcsolt épületek - nem rendelkeznek saját önálló (ún. felhasználói) hőközponttal.

A felhasználói hőközpontról ellátott épületekben a primeroldali hiteles hőmennyiségmérés megvalósításának optimális feltételei biztosítottak, a kapcsolt épületekben azonban ez csak akkor lehetséges, ha az épületek teljeskörű szétválasztásával valamennyi épületbe - a szükséges primer bekötővezetékek kiépítésével, esetleg a jó állapotú szekunder vezetékek primer rendszerre való átkötésével együtt - önálló felhasználói hőközpontok létesülnek.

Ez nemcsak a korrekt primer hőmennyiségmérés és az épületenkénti autonóm szabályozás feltételeit teremti meg, de lehetőséget ad az épületenkénti önálló hőenergia-gazdálkodás megvalósítására, illetve az épületek közötti kényszerkapcsolatból eredő indokolatlan és esetenként akár jelentős túlfogyasztások felszámolására is.

Szolgáltatói hőközpont szétválasztással pályáztunk

Fentiek szellemében a FŐTÁV Zrt. 2006. januárjában pályázatot nyújtott be az Energia Központ Kht.-hez a III. Juhász Gy. u. 13. szám alatt található szolgáltatói hőközpont teljeskörű szétválasztását előirányzó rekonstrukciós beruházás megvalósításának támogatására.

A szolgáltatói hőközpont eredeti állapotában az anyaépületen túl 9 kapcsolt épületet látott el távhővel négyvezetékes szekunder rendszeren keresztül. A szabályozás a közös szekunder előremenő hőmérséklettel történt, ezért a legkedvezőtlenebb adottságú épületek megfelelő hőellátása esetén a többiben viszonylag komoly túlfűtés jelentkezett. A csaknem 30 éves hőközpont gépészeti berendezéseinek lehűlő felülete túlságosan nagy, hőszigetelése pedig elöregedett, rossz állapotú volt.

A kapcsolt épületegyüttes szétválasztásával elérni kívánt fő cél az energiahatékonyság növelése, a hőveszteség- és a keringtetési energiafelhasználás csökkentése, az épületenkénti önálló energiagazdálkodás és primer oldali hőmennyiségmérés optimális feltételeinek biztosítása a fogyasztók számára. A rekonstrukció során minden épület DDC-vel ellátott korszerű blokk-hőközpontot kap, két épülethez új, előreszigetelt primer vezetékág létesül, a jó állapotban lévő szekunder vezetékek pedig a primer rendszerre kerülnek átkötésre.

A kivitelezés a pályázat beadását követően 2006. márciusa és júniusa között ~130 MFt invesztíciót igényelt, a fejlesztés a hőigényeket évente ~6.400 GJ-lal, a villamosenergia-felhasználást ~40 MWh-val csökkenti, ami rendszerszinten ~200 toe primer energiamegtakarítást és ~440 t CO2 emisszió-csökkenést eredményez.

Pályázatunkat az Energia Központ Kht. befogadta, az elvégzett szakmai értékelés alapján pedig a GKM, mint a KIOP Irányító Hatósága támogatásra érdemesnek minősítette, és ennek értelmében a beruházás megvalósítását kereken 51 MFt vissza nem térítendő támogatással segíti. (A hőközpontszétválasztás munkálatai)