Népszava: Harmadával kisebb az idei fűtésszámla
Annak ellenére, hogy idén a sokéves átlagnál hidegebbek voltak a téli hónapok, csökkent a fővárosiak távhőszükséglete. Ez elsősorban annak a következménye, hogy az elmúlt évek során számos épületben korszerűsítették a fűtési rendszereket, és végrehajtották a falak hőszigetelését. Bár az időjárás nem kedvezett a hőfelhasználóknak idén, az első három hónapban mégis mintegy 30 százalékkal csökkentek a budapesti háztartások távfűtési kiadásai az egy évvel korábbihoz képest. Ennek következtében ma már a távhő igénybevétele a legolcsóbb fűtési mód a fővárosban.
A hideg időjárás ellenére idén az első három hónapban mintegy 30 százalékkal kevesebbet kellett távhőre költeniük a fővárosiaknak, mint tavaly, ugyanebben az időszakban - tudtuk meg Balog Róberttől. A Főtáv Zrt. szóvivője elmondta: bár ebben az évben az előző évihez képest alig volt alacsonyabb az átlaghőmérséklet, a többéves átlaghoz mérten rendkívül hideg tél áll mögöttünk. Ennek ellenére a budapesti lakások hőigénye nem emelkedett, hanem csökkent. A jelenség oka az, hogy már kezdi éreztetni a hatását az elmúlt években elindított "panelprogram". Vagyis számos lakás esetében megtörtént a fűtési rendszerek korszerűsítése, illetve a falak hőszigetelése.
A szakember kifejtette: a távhővásárlási költségek 30 százalékosnál is nagyobb mérséklődése több változtatásnak a következménye. A fogyasztók pénztárcájának jót tett, hogy a Főtáv tavaly 5 százalékkal csökkentette az úgynevezett alapdíjat, majd 30 százalékkal levitte a hődíjat. Mindezekhez hozzáadódott, hogy az év elején a kormány a korábbi 18 százalékról öt százalékra módosította a távhő árába épített általános forgalmi adó mértékét. Ezek a változtatások együttesen tették lehetővé, hogy egy átlagos méretű - 52 négyzetméteres - lakásban élő család havonta 4-6 ezer forintot takaríthat meg a távhődíjon. Ez pedig azt jelenti - jegyezte meg a szóvivő -, hogy manapság a fővárosban a távhő igénybevétele a legolcsóbb fűtési mód. Mostanság ugyanis egy átlagos otthon esetében a távhő használatakor évi 186 ezer forint, földgáz használatakor pedig 196 ezer forint fűtési kiadással lehet számolni. A szakértő hozzátette: a távfűtési kiadás sok család esetében annak ellenére is kisebb lett, hogy januártól csökkent a kormányzat által nyújtott gáz- és távhőár-támogatások nagysága.
Balog Róbert arról is beszélt, hogy a lakossági fogyasztók körében április elején végrehajtott 10 százalékos földgázáremelés nem jelenti azt, hogy ilyen mértékben drágul majd a távfűtés is. A hőszolgáltatók ugyanis nem az egyetemes szolgáltatói piacról szerzik be a gázt, mint a háztartások, hanem a versenypiacról. Ez pedig azt jelenti, hogy az árak alkuk során dőlnek el, s miután általában nagytételű szerződésekről van szó, a távhőcégek az esetek zömében alacsonyabb áron jutnak földgázhoz, mint a családok. Mindezek mellett a társaságok közötti gázszállítási megállapodások érvényességének az időtartama nem esik egybe a lakossági körben végrehajtott árváltozások időpontjával. Így amellett, hogy a távhőtársaságok esetében a gáz drágulásának a mértéke is más, mint a kisfogyasztóknál, időben is eltolódva jelentkezik az árnövekedés.
A szóvivő hozzátette: azt egyelőre nem tudja megmondani, hogy a fővárosban mikor és mennyivel drágul majd a távhő a gázárak emelkedése miatt. Jelenleg ugyanis a cégvezetés azt számolgatja, hogy a gázárnövekedést milyen költségek csökkentésével tudná ellensúlyozni, nem azt, hogy mekkora áremelést hajtson végre.
Népszava-információ
