magyarhirlap.hu: Hulladékból energia

A fogyasztói társadalomban folyamatosan arra ösztönzik az embereket, hogy minél többet vásároljanak. A különböző áruk felhalmozásával egyre nagyobb mennyiségű hulladék termelődik, amely szennyezi lakóhelyünket. Jelentős mértékben csökkenthető a hulladék környezetre gyakorolt negatív hatása, ha megfelelő eljárással kezelik.

A hulladék olyan anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles. A hulladék keletkezése helyén (háztartások, gyárak, irodák, mezőgazdaság, intézmények stb.) ugyan haszontalanná vált, de anyagfajtánként külön kezelve, szelektíven gyűjtve még másodlagos nyersanyagként hasznosítható. A hulladék feldolgozása, ártalmatlanítása, illetve hasznosítása összetett feladat, mivel a különböző típusú hulladékokat nem lehet egységesen kezelni. Az öt lépcsőben meghatározott hulladékhierarchia támaszt nyújt abban, hogy milyen sorrendben kell a keletkező hulladékot kezelni és ezáltal javítani a környezet minőségén. Az első lépcsőfokon a megelőzés, a másodikon az újrahasználatra való előkészítés, a harmadikon az újrahasznosítás, a negyediken az energetikai hasznosítás, az ötödiken pedig a hulladéklerakás helyezkedik el.

A Hulladékhasznosító Mű

A Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. felelős szerepet vállal a hulladékkezelésben és gondoskodik arról, hogy a Budapesten keletkező települési szilárd hulladékot begyűjtse, elszállítsa, hasznosítsa, illetve ártalmatlanítsa. A hulladékhierarchia negyedik lépcsőfokán elhelyezkedő energetikai hasznosítás a Fővárosi Hulladékhasznosító Műben történik, ahol a hulladékból energiát termelnek.

Ide kizárólag olyan hulladék kerül, amelyet nem szelektíven gyűjtenek, hanem a háztartásokban található hulladékgyűjtő tartályokba helyeznek. A budapesti települési szilárd hulladék mintegy 50 százalékát szállítják a Hulladékhasznosító Műbe, ahol a hulladék eltüzelésével távhőt és villamosenergiát állítanak elő. Egy év alatt 410 000 tonna hulladékot égetnek el, amelyből több mint 1 millió GJ energia kerül értékesítésre. Ez a mennyiség kb. 140 000 ember évi villamosenergia-szükségletét, valamint 25 000 lakos távhőigényét fedezi.

A Hulladékhasznosító Mű megépítéséről már a múlt század elején több feljegyzés készült, de a végső minisztertanácsi határozatra 1976-ban került sor. Az építkezés 1977-ben kezdődött, az üzembe helyezés pedig 1981 végén valósult meg. A környezetvédelmi és energetikai előírások folyamatos szigorodása, továbbá az üzemeltetés során szerzett tapasztalatok alapján a Hulladékhasznosító Mű folyamatos korszerűsítésen ment keresztül. A legnagyobb változás 2002 és 2005 között következett be, amikor az Európai Unió előírásainak megfelelően teljes körűen felújították a kazánokat és új füstgáztisztító technológiát alakítottak ki.
A Fővárosi Hulladékhasznosító Mű működési folyamata három egymással összefüggő fő technológiára épül, amelyek a hulladéktüzelés, a füstgáztisztítás, valamint az energetikai hasznosítás.

Hulladéktüzelés

A Fővárosi Hulladékhasznosító Műbe érkező hulladékszállító járműveket a teherportán kialakított hídmérleggel megmérik. Hétköznapokon naponta kb. 250-300 hulladékszállító jármű 1100-2200 tonnát szállít a létesítménybe. A Hulladékhasznosító Mű egy év alatt annyi hulladékot tüzel el, amelyet ha egy labdarúgópályára raknának, akkor még tömörítve is több mint 100 méter magas lenne. Érdekesség, hogy nyáron kb. 20-30 százalékkal több hulladék keletkezik, mint télen.
A beszállított hulladék mennyiségének megállapítását követően a járművek felhajtanak a rámpára, majd a zárt terű, 10 000 m3-es hulladékbunkerbe ürítik terhüket. Itt két, egyenként tíztonnás polipmarkolós híddaru összekeveri, majd a kazánok adagoló tölcsérébe adagolja a hulladékot, amely a kazánokban harminc perc alatt 1000-1100 °C-os hőmérsékleten tökéletesen kiég.
A tüzelés szabályozása automatizált, a szakemberek azonban a vezénylőből a folyamatokat végig figyelemmel kísérik. Az égetés során a hulladék térfogata 90 százalékkal, a tömege pedig 77 százalékkal csökken. Az eredeti tömeg mintegy 23 százalékát kitevő mennyiségű salakot vízfürdőben hűtik, ezt követően kerül a salaktérbe.

A hulladékban jelentős mennyiségű vas is található. A salakkezelő rendszer és az elektromágnesek segítségével évente 5000 tonna hulladékvasat választanak ki, amelyet újrakohósítás céljából tovább értékesítenek. Fontos hangsúlyozni, hogy a vasmentesített salak nem számít veszélyes hulladéknak, ezért teherautóval a dunakeszi hulladéklerakóra szállítják, ahol takaróanyagként hasznosítják.

Füstgáztisztítás

Az égetés során keletkező és a kazánból kb. 200 °C -on távozó füstgáz a hulladék összetételéből adódóan számos szennyezőanyagot tartalmaz. A Fővárosi Hulladékhasznosító Mű korszerű berendezéseinek köszönhetően a szennyezőanyagokat egy ötlépcsős rendszerben választják le fizikai és kémiai tulajdonságaik alapján. A folyamat során megtisztított füstgáz teljes mértékben megfelel az Európai Uniós és a hazai jogszabályokban meghatározott környezetvédelmi előírásoknak. A hulladéktüzelésű erőmű kéményén át távozó füstgáz láthatósága nagymértékben függ a meteorológiai viszonyoktól, mert a fehér füst valójában nem más, mint a kicsapódó pára, azaz vízgőz.

Energetika

A 24 MW teljesítményű turbinába kerülő gőz egyrészt forgatja a turbinához kapcsolt generátort és ezáltal villamosenergiát termel, másrészt a turbinán áthaladó gőz egy része a FŐTÁV Zrt.-n keresztül a káposztásmegyeri lakótelep távfűtésére és ipari hőszolgáltatásra hasznosul. Azok az újpesti vagy rákospalotai lakosok, akik otthonaikban bekapcsolják a televíziót vagy a mosógépet, nagy valószínűséggel a Fővárosi Hulladékhasznosító Műben termelt villamosenergiát használják.

Környezetvédelmi szempontok

A 2002 és 2005 közötti rekonstrukció során beépített füstgáztisztító berendezések működtetésével a Hulladékhasznosító Mű károsanyag-kibocsátása a 3/2002. (II.22.) KöM rendeletben meghatározott határértékek alatt marad. Több szennyezőanyag vonatkozásában a tényleges emisszió jelentősen alacsonyabb, mint az előírt határérték. A Fővárosi Hulladékhasznosító Mű jóval kisebb mértékben terheli a környezetet, mint akár egy hulladéklerakó telep, vagy az energia előállítására szolgáló, szilárd fűtőanyagot alkalmazó erőművek. A hulladékból energiát termelő eljárás környezetvédelmi szempontból azért is kedvező, mert így jelentős mennyiségű fosszilis energiahordozót lehet megtakarítani.
Az Európai Uniós irányelvek szerint a települési szilárd hulladékok biológiailag lebomló hányada biomasszának minősül, így a hulladéktüzelésű erőművek egyúttal megújuló energiatermelő létesítmények is. Ez azt jelenti, hogy a települési szilárdhulladékok elégetéséből származó széndioxid mintegy 50 százaléka klíma-semleges, tehát nem növeli az üvegházhatást. Európában jelenleg több mint 430 hulladéktüzelésű erőmű működik. Magyarországon ugyan csupán egy hulladéktüzelésű erőmű, a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű üzemel, amely viszont európai viszonylatban a legnagyobb és legkorszerűbb létesítmények közé tartozik.

A hulladéktüzelés a távfűtés terén is jelentős potenciált rejt magában. Míg Budapesten a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű a távfűtés csupán 4 százalékát biztosítja, addig Bécsben ez az arány 25, Malmöben 60, Párizsban és Oslóban 50, Koppenhágában pedig 30 százalék. Az FKF Zrt. arra törekszik, hogy a hulladéktüzelésű erőműben rejlő energetikai lehetőségeket a legteljesebb mértékben kihasználja és ezzel hosszú távon fenntartható megoldást nyújtson Budapest hulladékkezelésére.