A FŐTÁV a LIFE HungAIRy Információs Napon ismertette célkitűzéseit a kéménymentes belváros program kapcsán

SAJTÓKÖZLEMÉNY

Budapest Főváros Önkormányzata, valamint a BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. FŐTÁV Távhőszolgáltatási Divízió partnerként, társult kedvezményezettként vesznek részt a LIFE IP HungAIRy elnevezésű projektben. A levegőminőség javítását célzó, 10 magyar város részvételével megvalósuló pályázatban a projektvezetői feladatokat a Herman Ottó Intézet látja el. A FŐTÁV a projekt keretében vállalta, hogy Budapest Főváros Önkormányzatának támogatásával, a 2021-es évben információs napokat szervez a belváros távhőfejlesztése, a kéménymentes belváros program kapcsán. Az első információs napra október 1-jén, a Tabán Moziban került sor.

Az esemény célja volt bemutatni a LIFE IP HungAIRy projekt keretében elkészült fejlesztési terveket, illetve szakmai párbeszédet indítani a távhőszolgáltatás aktuális kérdéseiről, lehetőségeiről elsősorban a fogyasztók, illetve a témában illetékes szakemberek között. A meghívottak között lakossági, üzleti, intézményi fogyasztók, kerületi önkormányzatok és szakmai szervezetek szerepeltek.

Kerpel-Fronius Gábor, okosvárosért és részvételiségért felelős főpolgármester-helyettes köszöntőjét követően a Főpolgármesteri Hivatal részéről Ámon Ada, a Klíma- és Környezetügyi Főosztály vezetője ismertette Budapest fenntartható energia- és klíma akciótervét, valamint bemutatta, hogy a LIFE IP HungAIRy projekt tervezett akciót, melyek mind Budapest levegőminőségének javítását célozzák.

Ámon Ada hangsúlyozta, hogy a legnagyobb CO2-kibocsátás az épületek energiafelhasználásához – elsősorban a földgáz-, és villamos energia fogyasztáshoz - kötődik, amely az összkibocsátás 72%-át teszi ki.

A Budapesti Klímastratégia és Fenntartható Energia és Klíma Akcióterv egyértelműen kitűzött célja, hogy 2030-ra 40%-kal csökkenjen a budapesti kibocsátás a 2015-ös bázisévhez képest.

A 2030-ra vetített jövőkép sarokkövei:

  • a budapesti lakások egyharmadában jelentős energetikai felújítás történik,
  • 1500 MW-ra nő a Budapesten működő napelemek összkapacitása,
  • a távhőellátás legalább 50%-ban megújuló energia, 50%-ban hulladékhő, 75%-ban kapcsolt energiatermelésből származó hő vagy 50%-ban ilyen energiák és hők kombinációjának felhasználásával történik,
  • legalább 30%-ra lecsökken a személyautóval közlekedők aránya,
  • budapesti lakosonként 1 m2- rel nő a zöldterületek nagysága,
  • 350 hektárral nő a helyi jelentőségű védett természeti területek nagysága.

Hódosy Béla, a BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. Stratégiai és környezetvédelmi főosztályának vezetője előadásában bemutatta a FŐTÁV Távhőszolgáltatási Divízió stratégiai céljait és részvételét a LIFE IP HungAIRy projektben. A főosztályvezető hangsúlyozta, hogy a stratégia összhangban van az EU energiahatékonysági irányelvével, a „Nemzeti Energiastratégia 2030, kitekintéssel 2040-ig" dokumentum Zöld Távhő Programjával, Magyarország Nemzeti Energia- és Klímatervével, valamint Budapest klímastratégiájában foglaltakkal.

A stratégiai célok közül kiemelte a megújuló energia részarányának növelését geotermikus hőforrások létesítésével és a hulladék alapú hőtermelés részarányának növelésével. Emellett kiemelte a jelenleg szigetüzemben működő távhőkörzetek összekapcsolásával az egységes fővárosi távhőrendszer kialakítását, amely új fogyasztók, ellátási területek bekapcsolását, a zöld távhő hasznosítási arányának növelését, valamint az üzembiztonság javítását teszik lehetővé.

A LIFE IP HungAIRy projekt első akciója a „Kéménymentes Belváros" fejlesztési terv, amely a belvárosban lévő intézmények és lakóépületek távhőszolgáltatásba történő bekapcsolási lehetőségeit vizsgálta. Az új távhővezeték-szakaszok kialakítása a belvárosban és a gázfűtésű háztartások távhőre való átállása jelentős CO2 kibocsátás-csökkenést eredményezne. 45 ezer lakás átállása távhőre - amelynek 70%-a gázfűtéses, 30%-a hagyományos fűtésű - előzetes számítások alapján 67 ezer tonna CO2 kibocsátás-csökkenést, ezen felül éves szinten csaknem 80 tonnával kevesebb egyéb káros anyag kibocsátást eredményezne. A második projektelem a Széchenyi Gyógyfürdőben rendelkezésre álló geotermikus energiaforrásból származó, nem hasznosuló termálhő potenciálját, valamint a termálhő alkalmazási lehetőségét vizsgálta. Az elkészült fejlesztési koncepció alapján a Gyógyfürdő elegendő termálhővel rendelkezik a Fővárosi Állat- és Növénykert hőellátására, valamint az Észak-pesti hőkörzetre történő hőátadásra.

A harmadik projektelem olyan mobil applikáció bevezetése, amellyel a pilot épületek díjfizetői számára nyomon követhetővé válik a lakások távhőfelhasználása és károsanyag-kibocsátása, ezáltal növelve a fogyasztói tudatosságot. A negyedik projektelem Információs napok megtartása a Fővárosi Önkormányzattal együttműködve, amelynek első eseménye volt az október 1-jei rendezvény.

A BKM szakembere kiemelte az elért eredmények közül a tranzitvezeték kiépítését az Erzsébet hídon, megteremtve ezáltal a belváros távhőellátásának lehetőségét. A közelmúltban távhőrendszerre csatlakoztatott új fogyasztó a Magyarok Háza, a Fővárosi Önkormányzat főépülete és a Matild Palota. Folyamatban, bekötés alatt lévő új fogyasztók között üdvözölhetjük a Városház utcai vezetéképítés révén a Hyatt Private Palace Hotel, valamint az Apáczai Csere János utcai vezetéképítés által a Dorottya Palace Hotel épületét.

Az előadásokat követően panelbeszélgetések keretében vitatták meg a résztvevők a távfűtés gyakorlati tapasztalatait, valamint alkalmazásának fő szempontjait az üzleti felhasználóknál, illetve az intézményi- és lakossági fogyasztóknál. A vitáktól sem mentes panelekben képviseltette magát mind a beruházói, kivitelezői, önkormányzati, valamint a társasházkezelői oldal egyaránt.

A projektről bővebb információt a http://fotav.hu/eu-projektek/life-hungairy/ oldalon olvashatnak.

 

BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt.

FŐTÁV Távhőszolgáltatási Divízió